Logika, logikus gondolkodás

A logikának – tudományterülettől függően – számos fajtája és definíciója van, melyekről könyvek születtek és terjedelmes irodalmuk van. A gyermekjátékok szempontjából a 6 éves és fiatalabb gyerekeknél mindössze a klasszikus logika elemeiből szemezgetünk, így a logika alatt a logikus gondolkodást, az egyszerű következtetést és problémamegoldást értjük. Ez oly módon nyilvánul meg, hogy a gyermek érzékszervein keresztül megfigyeléseket tesz, információkat gyűjt a játékról, vagy a játék aktuális állapotáról, majd megpróbál ezek tudatában helyes következtetést levonni, egy hasznosnak tűnő következő lépést végrehajtani. Ilyen például, amikor a 3D fa kirakó játékban az elefánt lábait próbálja a helyükre csúsztatni, de sehogyan sem sikerül, majd rájön, hogy fordítva tartja a kezében a lábat, és azt 180 fokban megfordítva tudja csak a helyére rakni. A logikus gondolkodás és következtetés eredménye az is, ahogyan a Montessori torony kirakása közben a gyermek megérti, hogy két különböző méretű gyűrűt felcserélve rakott a helyére, így azok sorrendjét meg kell fordítania, hogy azok sorrendhelyesek legyenek. Hasonlóan a logikus gondolkodás képességét használja a gyermek az egyszerű barkochba játéknál is, amikor igaz-hamis állítások segítségével kell kitalálnia valamit.

A logika fontos alapfogalma az állítás, melyet általában egy kijelentő mondat információtartalmaként definiálunk. Hat éves korra a gyerekek már megértik, hogy az állítások lehetnek igazak (pl. Zoli haja szőke) és hamisak (a 3 kisebb, mint az 1). Az is világossá válik, hogy az állításokból összegyűjtött tényekből következtetéseket lehet levonni (pl. Felkelt a Nap, kint világos van ÉS nincs még hétvége –> tehát hétköznap reggel van, ezért menni kell oviba). Ugyanígy megértik az ellentmondás elvét, amikor egy állítás nem lehet egyszerre igaz és hamis is.

A játék rendkívül hasznos a gyermek logikus gondolkodásának fejlődésében, segítségével gyakorolhatja a problémák megoldásához elengedhetetlen gondolkodási sémák elsajátítását.