Rész-egész látásmód, rész-egész viszony Rész-egész látásmód alatt azt a képességet értjük, hogy a gyermek azonosítani képes egy entitásról (legyen az tárgy vagy fogalom), hogy az valami nagyobbnak, valami terjedelmesebb halmaznak a része. A rész-egész viszony felismerésének képessége az idő előre haladtával egyre fontosabbá válik a gyerek számára. Kirakózás során a gyermek ezen képességét használja, amikor […]
Mintázat felismerés A mintázat nem más, mint adott elemek egyfajta periodikus ismétlődése. A mintázat lehet egy tárgy tulajdonsága (pl. pöttyös labda) vagy valamilyen szekvenciális jelenség (pl. piros, kék, zöld legódarabok egymás után ismétlődve sokszor), s lehet egy „folyamatos” ismétlődés is (pl. egy lépcsőházban a lépcsők egymás utánja). Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy egy gyermek mintázat felismerő […]
Memória A visszaemlékezés képességének, a memória fejlődésének szignifikáns szerepe van a gyermek egyedfejlődésében. Emlékei a gyermeknek egész kicsi korából is lehetnek, ám a memóriának funkcionálisan akkor van szerepe, ha ezzel a múltbéli információval, tapasztalattal kezdeni tud valamit a jelenben, a régi tudás megléte felhasználható a jelenben. Ahhoz, hogy a gyermek használható memóriát építsen ki, elengedhetetlen […]
Logika, logikus gondolkodás A logikának – tudományterülettől függően – számos fajtája és definíciója van, melyekről könyvek születtek és terjedelmes irodalmuk van. A gyermekjátékok szempontjából a 6 éves és fiatalabb gyerekeknél mindössze a klasszikus logika elemeiből szemezgetünk, így a logika alatt a logikus gondolkodást, az egyszerű következtetést és problémamegoldást értjük. Ez oly módon nyilvánul meg, hogy […]
Lateralizáció A lateralitás a saját testen való tájékozódást, a jobb és bal oldal megkülönböztetési képességét jelenti. A lateralizáció során a végtagok valamint a páros érzékszervek (szem, fül) közül valamelyik ügyesebbnek, dominánsabbnak bizonyul az agyi féltekék specializálódásának következtében. A lateralizáció és a dominancia (domináns kéz) kialakulása összefüggnek, az idegrendszeri érettség fontos mutatói. Nézd meg az alábbi, […]
Kudarctűrés Az érzelmi intelligencia egyik fontos komponense. A kudarc egy kitűzött cél elmaradását, a kudarctűrés képessége pedig ennek az állapotnak az elviselését jelenti. A gyerekek ötéves koruk körül kezdenek képessé válni arra, hogy elviseljék és rugalmasan kezelni tudják hétköznapi kudarcélményeiket. Az iskolaérettség fontos kritériuma, nélkülözhetetlen a sikeres tanuláshoz. Fejleszteni gyermekkorban leginkább társasjátékokkal érdemes. Nézd meg […]
Kreativitás Kreativitás alatt (száraz definíciója alapján) azt a jelenséget értjük, amikor valaki valamilyen új dolgot hív életre, mely valamekkora hozzáadott értéket is képvisel. Ez az új „dolog” sok minden lehet területtől függően: egy formabontó festmény, egy új ötlet egy problémamegoldáshoz, egy találmány, egy új tudományos teória, stb. A kreatív személy képes a világot (vagy egy […]
Koncentráció A koncentráció a figyelem összpontosításának a képessége. A koncentráció képessége azt biztosítja a gyermek számára, hogy folyamatosan, lehetőleg megszakítás nélkül tudjon összpontosítani egy adott ingerre, tevékenységre. Megfelelő koncentrációs szint esetén az őt érő egyéb (zavaró) ingereket figyelmen kívül tudja hagyni. A koncentráció, mint képesség az egyéb kognitív folyamatokkal együtt folyamatosan érik kisgyermekkorban, kialakulása iskoláskorra […]
Kitartás A kitartás azon képességünk, melynek segítségével képesek vagyunk hosszabb időn keresztül tevékenykedni egy bizonyos cél érdekében. Egy gyermek kitartása nagymértékben függ belső (vele született) motivációjától és az érdeklődési körétől is, ugyanakkor a kitartás képessége jelentősen fejleszthető a szülők (óvónők, gondozók) felől érkező megfelelő empátiával, kommunikációval és türelemmel. A gyerekjátékok közül az építős játékok segítségével […]
Fantázia Fantázia alatt azt értjük, hogy képesek vagyunk a valóságtól elrugaszkodva a képzeletünkben létrehozni tárgyakat, lényeket, eseményeket vagy akár teljes történeteket, így a fantázia az elme új gondolatokat teremtő képessége. Gyermekkorban a fantázia még egyet jelent a valóság feldolgozásával. Életkori sajátosság kisgyermekkorban, hogy keveredik a valóság és a képzelet, ez a két világ egyszerre létezik […]