Készség / képesség leírása

Kommunikáció A kommunikáció az a képességünk, melynek segítségével gondolatainkat, érzéseinket, szükségleteinket és élményeinket kifejezve kapcsolatba lépünk másokkal, és fogadjuk a felénk irányuló üzeneteket. A kommunikáció nem csupán a szavak használatát jelenti: a gyermek már jóval azelőtt kommunikál, hogy az első szót kiejtené — sírással, mosollyal, gesztusokkal, tekintettel és hangadással. A kommunikációs készség két alapvető területre […]

Feladattudat A feladattudat képességének birtokában a gyermek képes egy feladat elvégzésére beállítani magát és megszakítás nélkül elvégezni azt, tudja, hogy mi a feladat és végre is hajtja, képes kontrollálni önmagát. A feladattudattal rendelkező gyermek érti, hogy minden cselekvésnek van eleje, lefolyása és vége. A feladattudat épülhet a korábbi sikerélményekre, arra az élményre, hogy ő képes […]

Empátia jelentése Azt a képességünket, melynek segítségével érzékeljük és megértjük mások érzéseit, empátiának nevezzük, mely az érzelmi intelligencia (EQ) egyik fontos eleme. Az empátia képessége nem pusztán egy velünk született adottság, hanem fejleszthető és fejlesztendő is már egészen kis kortól is. Egy empatikus gyermek képes átérezni, hogy mit érezhet a közelében lévő másik személy, legyen […]

Testséma jelentése A testséma vagy más néven testvázlat arra utal, hogy az egyén ismeri a saját testét és uralja annak mozgásait. Megkülönböztetünk belső illetve külső testvázlatot, annak alapján, hogy honnan származnak az ingerek, belső szervekből vagy külső forrásból. Méhen belüli (prenatális) és csecsemőkorban a zsigerekből, úgynevezett viscerális információknak van szerepe a testséma (testi én) tudatosításában. […]

Szókincs A szókincs definíció szerint egy adott nyelv szavainak összessége. Egyénekre vonatkoztatva is használjuk (pl. gazdag a szókincse), ekkor arra utalunk vele, hogy a személy mennyi szót ismer a nyelvből. A szókincs ebben az esetben „az egyes ember által ismert és használt szavaknak és kifejezéseknek az együttese”. A gyerekeknek folyamatosan bővül a szókincsük, ahogy új […]

Számolás Amikor kisgyermekkori matematikai képességekről beszélünk, akkor megkülönböztethetjük a gyermek számfogalmának kialakulását a számolás, azaz a mennyiségekkel való matematikai operálás képességétől. A számolás feltételezi a számfogalom meglétét, hiszen a mennyiségek értelmezése nélkül nem lehet azokkal matematikai műveleteket elvégezni. Míg a számfogalom (a mennyiségek értelmezése) két-három éves kortól kezd kialakulni, addig a számoláls képességéről nagyjából 5 […]

Számfogalom Számfogalom alatt a mennyiségek értelmezésének képességét értjük. Két éves kor alatt a gyerekek még nem igazán képesek különbséget tenni a mennyiségek között. Először két éves kor körül kezdődnek a mennyiséggekkel kapcsolatos érzékelései, kezdeti lépésként az „egy”-et tudja megkülönböztetni a „sok”-tól, majd három éves korára megérti az 1, 2 és három közti különbséget is. Már […]

Stratégia, taktika – Stratégiai gondolkodás A stratégia nem más, mint cselekvések hosszabb távú tervezése egy bizonyos cél elérése érdekében. Gyermekjátékoknál elsősorban a társasjátékok során figyelhető meg stratégiai gondolkodás, ahol bizonyos lépéseket tervez meg a gyermek annak érdekében, hogy a közeljövőben (pl. a következő körben) jobb helyzetbe kerüljön. Hat éves korosztály alatt a stratégia még csak […]

Soralkotás, sorritmus A soralkotás azon képességünk, melynek segítségével valamilyen sorozatot – dolgok láncolatát – vagyunk képesek megalkotni valamilyen szabály vagy információhalmaz figyelembe vételével. A képességre széles mértékben támaszkodik a matematika és a nyelv is, így ha a gyermeknek nehézségei vannak a soralkotásban, akkor számolási, nyelvtanulási problémákkal is szembesülhet majd. Számos játékkal lehet fejleszteni a soralkotás, sorritmus […]

Rugalmas gondolkodás A rugalmas gondolkodás segítségével képesek vagyunk egy adott feladatot vagy problémát alternatív nézőpontból is szemlélni, mely így hozzájárulhat a feladat/probléma jobb megértéséhez és megoldásához. A rugalmasan gondolkodó gyermek képes kilépni az aktuális gondolkodási folyamatából (gondolkodási sémájából) és más perspektívát használni az előtte álló probléma megoldására. Ilyen képességre van szükség például az Érzelem nyomozó […]